Borúlátóak vagyunk az anyagi helyzetünket illetően


Érdekes elemzés jelent meg a napokban a magyar háztartások helyzetéről, és arról, mit gondolunk anyagi helyzetünkről, annak jövőbeni helyzetéről, a felmérést a Tárki végezte. Annyi bizonyos: borúlátó nemzeti karakterünket sem tudjuk meghaladni.

Korábban még a Központi Statisztikai Hivatal vizsgálta a háztartások anyagi helyzetét, eszerint pedig Magyarország a kevésbé egyenlőtlen európai országok közé tartozik. Ezt az úgynevezett Gini-index révén számolják ki, ez egy közgazdasági mérőszám, ami a statisztikai eloszlások egyenlőtlenségeit méri. Leginkább a jövedelem és a vagyon eloszlásának mérésére használják, Corrado Gini olasz közgazdász vezette be. A Gini-index bármely értéket felvehet 0 és 1 között; sokszor azonban százalékos skálára számítják át.

A Gini értéke az európai országok közül Bulgáriában, illetve Lettországban volt a legmagasabb, s Norvégiában a legalacsonyabb. A válság éveiben az egyenlőtlenségek Magyarországhoz hasonló növekedése volt tapasztalható Cipruson és Horvátországban. Ugyanebben az időszakban azonban ezzel ellentétes tendencia, vagyis az egyenlőtlenségek mérséklődése figyelhető meg Izlandon, Lettországban, Svájcban és az Egyesült Királyságban. Stagnáló volt az egyenlőtlenség mértéke Franciaországban és Svédországban is.

Ennek ellenére a Tárki napokban megjelent elemzése szerint saját háztartása várható anyagi helyzetével kapcsolatban a megkérdezettek többsége borúlátó, szűk körben és kevesen vélik úgy, hogy anyagi helyzetük a következő egy évben javulni fog.

A 2015-ben negyedévente és a 2016 januárjában készült adatfelvételek összesített eredményei alapján a megkérdezettek fele (51%) úgy ítéli meg, hogy anyagi helyzetük "se nem jó, se nem rossz", kevesebb mint tizedük (7%) érzi úgy, hogy nagyon rossz, majdnem negyedük (24%) szerint rossz, és közel ötödük (18%) jellemzi háztartása anyagi helyzetét jónak.

Az egy évvel későbbre szóló várakozásaikban az emberek közel kétharmada (61%) nem vár változást a háztartás anyagi helyzetében, s közel azonos azok aránya, akik sokkal vagy valamivel rosszabbra (5% és 13%), illetve jobbra (15%) számítanak.

Ez az ábra azt mutatja, hogyan függ össze a jelenlegi helyzet értékelése a jövővel kapcsolatos (következő 12 hónap) várakozásokkal.

Forrás: Tárki

Látható, hogy akik a helyzetüket nagyon rossznak érzik, nagyrészt semmi jóra nem számítanak: legtöbbjük szerint (38%) anyagi helyzetük sokkal rosszabb lesz, s míg alig harmaduk reménykedik a jelenlegi nagyon rossz helyzet fenntarthatóságában (32%), addig csak 7%-uk reménykedik a helyzet javulásában.

Azok, akik szerint anyagi helyzetük rossz, leginkább azt feltételezik, hogy helyzetük nem fog változni (54%), de a romlástól tartók aránya körükben is sokkal magasabb (27%), mint a javulást remélőké (8%).

A "közepes", vagyis a "se nem jó, se nem rossz" szinten élők zöme azt várja, hogy anyagi helyzetük ugyanolyan marad (70%), s ez jellemzi azokat is, akik elégedettek anyagi helyzetükkel (63%), de utóbbiak körükben sokkal többen vannak azok, akik további javulásban reménykednek (31%).

Ha minden úgy alakul, ahogy azt az emberek várják (remélik vagy félik), akkor ez az anyagi egyenlőtlenségek további növekedését vonja maga után, hiszen a leszakadók arányának növekedése a ma is a legrosszabb anyagi helyzetűek körében a legmagasabb, felhalmozásra pedig a ma is jó helyzetűek lesznek inkább képesek – összegzi a Tárki.

http://bankespenzugyek.blogstar.hu/./pages/bankespenzugyek/contents/blog/25106/pics/lead_800x600.png
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?